Blog - Büszkeségünk, a pozsonyi kifli
XVIII. században a városban elterjedt a „Pressburger beugle” elnevezés is. Czifray István 1830-ban kiadott „Legújabb magyar szakácskönyvében” „Posonyi finom mákos kaláts” címen közli a receptjét. Trianon után szláv neve is keletkezett Pozsony híres péksüteményének. Így ma az Európai Unióban – hosszas viták után – „Hagyományos különleges termékként” szerepel, magyarul és neve mellett említhető szlovákul is. A hivatalos leírása szerint „A pozsonyi kifli mákkal vagy dióval töltött, kifli alakú finom pékáru márványszerű, fényes felülettel.” A hagyomány alapján a diós kifli C-betűt formál, míg a mákos elnyújtott patkó alakú. Készült olyan korabeli képeslap, ami egy pozsonyi kifli íve alatt ábrázolja a Dunát, fölötte a várral. Rajta a nyomtatott felirat: Gruss aus Pozsony.
Pozsony - A magyar királyok koronázóvárosa
Pozsony a Duna partján fekszik, ahol a folyó nyugat felől betör a Kárpát-medencébe. Árpád hadi népe itt vívta meg a győztes pozsonyi csatát. Szent István itt alapította az első várispánságot. Pozsony III. András óta városi rangú település. Mátyás király 1465-ben itt létesített egyetemet. Amikor a törökök 1541-ben elfoglalták Buda várát, 200 évre Pozsony lett Magyarország fővárosa, és egyben a magyar királyok koronázási székhelye is. 12 uralkodót és 7 királynét koronáztak meg itt, a Szent Márton székesegyházban. 1552–1784 között a várban őrizték a Szent Koronát. 1620-ban Bethlen Gábor seregei elfoglalták a várost. 1626. december 20-án itt kötötte meg a békét Bethlen és a császár. A Wesselényi-féle összeesküvés elnyomása után, 1674-ben Ampringen János Gáspár kormányzósága idején itt működött a protestánsok elnyomásának hírhedt eszköze, az ún. Pozsonyi vértörvényszék, amely protestáns lelkészeket gályarabságba küldött. 1683. július 29-én a város alatt győzte le Lotaringiai Károly herceg a Duna bal partján előrenyomuló Thököly Imre seregét. 1687-ben az itteni országgyűlésen ismerték el a rendek a Habsburg család örökös királyságát. A Habsburgok a belsővárat reprezentatív palotává építették ki. 1753-ban építették az országházat. 1776-ban nyílt meg az új jogakadémia s készült el a színház, 1780-ban indította meg Ráth Mátyás az első magyar hírlapot, a Magyar Hírmondót. II. József alatt a város nagy kárt szenvedett amiatt, hogy a kormányhivatalokat Budára helyezték át. De már II. Lipót alatt 1790-tól újra virágzásnak indult. 1797-ben a franciák elfoglalták a várost. December 26-án itt kötötték meg a pozsonyi békét. 1809 július 14. Davoust francia tábornok csapatai a várost és várat bombázás után megszállták és csak a békekötés után, november 19-én vonultak el. 1811-ben a vár és a város egy része a katonák vigyázatlansága következtében tűzvész áldozata lett. 1840-ben Pozsony és Szentgyörgy között indult meg az első magyar lóvontatású vasút. 1848. április 7-én itt alakult meg az első felelős magyar minisztérium. A várost Béccsel (1848) és Pesttel (1850) összekötő vasút megépítésének eredményeként a 19–20. sz. fordulójára Magyarország második legnagyobb ipari központja lett. Pozsonyt a trianoni békeszerződés Csehszlovákiához csatolta. A változások ellen tüntető pozsonyiakat 1919 februárjában az új hatalom sortűzzel tizedelte meg. Pozsony (szlovákul Bratislava) ma a Szlovák Köztársaság fővárosa, egyben az ország kulturális, kereskedelmi és ipari központja.
Megújult a várpalotai Zichy-kastély és a falai között működő Trianon Múzeum
Az újjászületett, műemléki védettségű Zichy-kastély és a benne működő Trianon Múzeum – a magyar nemzet számára sorsdöntő éveket bemutató –, megújult kiállításaival a Kárpát-medencében egyedülálló „zarándokhelyként” várja ősztől a látogatókat.
Pozsonyi szlovákok
Szlovák-magyar kapcsolatok, -testvérvárosok.
Virtuális látogatás a Trianon Múzeumban
A Trianon Múzeum a Kárpát-medence egyetlen olyan intézménye, mely az első világháborút követő békeszerződéssel és napjainkra is kiható következményeivel foglalkozik, és intézményes keretek között mutatja be a trianoni országvesztés gazdag és megrázó tárgyi, szellemi hagyatékát. Ezekből mutatunk be száz múzeumi tárgyat.
Trianon 100 – A centenáriumi év eseményei a Kárpát-medencében
Attól kezdve, hogy a Magyar Országgyűlés a Nemzeti összetartozás évének nyilvánította a trianoni békediktátum 100. évfordulójának évét, számtalan centenáriumi rendezvény emlékezett meg a trianoni országvesztés tragédiájáról. Összefoglaljuk a Kárpát-medencei centenáriumi rendezvényekről szóló híradásokat.
Kárpát-medencei magyar műemlékek, emlékművek sorsa
A trianoni békediktátum következményeként a magyar nemzeti kulturális örökség részét képező jelentős műemlékek, emlékművek rekedtek az utódállamokhoz csatolt területeken, gyakran tragikus sorsra jutva, vagy a megmentésükért folytatott, máig tartó küzdelemre ítélve. Rovatunk a Kárpát-medencei műemlékek sorsát mutatja be.
A külhoni magyar könyvkiadók múltja és jelene
Bár a trianoni békediktátum után nagy hagyományokkal rendelkező, felbecsülhetetlen szellemi értékeket képviselő könyvkiadók kényszerültek az utódállamok fennhatósága alá, de a mostoha körülmények ellenére is jelentős értékekkel gazdagították és gazdagítják ma is az egyetemes magyar kultúrát. Rovatunk a legjelentősebb külhoni magyar könyvkiadók múltját és jelenét mutatja be.
A külhoni magyar történelmi borvidékek, borászatok értéktára
A történelmi magyar borültetvények jó részét elszakította a trianoni békediktátum, ezért a centenáriumi év egyik fontos feladatát teljesítettük, amikor felmértük a magyar történelmi borvidékek helyzetét, rovatunkban a külhoni magyar borvidékeket, borászatokat és boraikat mutatjuk be.