Felvidéki magyarokat tüntettek ki Magyarország pozsonyi nagykövetségén


A felvidéki magyar közösségért végzett munkájuk elismeréseként odaítélt állami kitüntetéseket vett át két ismert felvidéki magyar személyiség Magyarország pozsonyi nagykövetségén április 14-én, szerdán.

Az Áder János magyar államfő által még a márciusi nemzeti ünnep alkalmából adományozott, de a járványhelyzet miatt csak most átadott kitüntetéseket Pető Tibor nagykövet nyújtotta át a pozsonyi nagykövetségen rendezett szűk körű ünnepség keretében.

\"Fontosnak tartjuk ilyen szűk körben is átadni ezeket a kitüntetéseket, mert úgy gondoljuk, hogy a normális életünk része, amikor közösségünk kiemelkedő teljesítményt nyújtó tagjait kitüntetjük\" - mondta az átadás rendhagyó körülményeire utalva Pető Tibor. A nagykövet gratulált mindkét kitüntetettnek, akikről azt mondta: bár más-más területen, de egyaránt tettek azért, hogy legyen a magyarságnak jövője a Felvidéken. Ezzel összefüggésben emlékeztetett: a jövőt a gyermekek jelentik, majd felidézte, hogy az elmúlt években a Felvidéken az anyaország segítségével számos új óvodát sikerült felépíteni vagy meglévőket felújítani.

A kitüntetettek közül a neki adományozott Magyar Arany Érdemkeresztet elsőként Németh Gabriella, a Magyar Közösség Pártjának politikusa vette át. A felvidéki magyarság önazonosságának megőrzéséhez hozzájáruló több évtizedes tevékenységéért, valamint Pozsony megye és Győr-Moson-Sopron megye együttműködésének elmélyítéséért adományozott elismerést a kitüntetett óriási megtiszteltetésnek nevezte. Rámutatott: a kitüntetés öröm, de egyben kötelez is, ezért a jövőben is azon fog munkálkodni, hogy a Felvidéken megmaradjon a magyar közösség, beleértve a szórványban élőket is.

A neki adományozott Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést másodikként Molnár Sándor, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház zsinati főtanácsosa, a rimaszombati egyházközség lelkipásztora vette át. A lelkész a felvidéki magyarság és reformátusság jelenét és jövőjét szolgáló eredményeiért, illetve a Kárpát-medencei Óvodaprogram keretében a Felvidéken megvalósított fejlesztések koordinálásában elért érdemeiért kapta az elismerést. A kitüntetést megköszönve azt mondta: az nemcsak neki szól, hanem mindenkinek, aki aktív szerepet vállalt a program megvalósításában. Hozzátette: hálát ad az óvodaprogramért a magyar kormánynak és azoknak a pedagógusoknak is, akik segítették annak végrehajtását.

-MTI-

Fotó: https://www.facebook.com/HunEmbassy.Bratislava

Sokan csatlakoztak a házasság hete alkalmával indított kezdeményezéshez

A megszokottnál nagyobb érdeklődés és aktív részvétel jellemezte a Pozsonyi Magyar Katolikus Közösség által meghirdetett házasság hetéhez kapcsolódó kezdeményezését, melyre idén február 7. és 14. között került sor.

Az anyaországi, központi programokhoz online lehetett kapcsolódni, a pozsonyi magyar katolikusokhonlapján és facebook oldalán pedig helyi házaspárok fényképei jelentek meg. Az egyhetes program ünnepi szentmisével zárult, melynek keretén belül Molnár Tamás pozsonyi magyar lelkipásztor megáldotta a házassági ígéreteiket megújító házaspárokat. 

A Házasság hete-kezdeményezés idei jelmondatával – „Ezerszer is igen” – és logójával megjelölt fényképek hirdetni kívánják, hogy a házasság intézménye ünneplésre méltó, értékes kincse társadalmunknak.

A képek a közösség honlapján és facebook oldalán tekithetők meg. 

Fotó: https://pozsonyikatolikusok.sk/

Az állandó történeti kiállítás része lett a Felcserélt otthonok tárlat

A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma Felcserélt otthonok című időszaki kiállítása, amely a felvidéki magyarság egyik meghatározó történeti eseményét, a magyar és német ajkú polgárok kitelepítését, deportálását és a lakosságcseréjét mutatja be, 2021-től a Brämer-kúriában található állandó történeti kiállítás részévé válik. A Felcserélt otthonok című kiállítás a történelem viharait megélt ember nézőpontjából közelítve egységesen értelmezhető jelenségként kezeli a Közép-Európában 1945 után a politika által kikényszerített migrációs folyamatokat: a Szovjetunióba kényszermunkára hurcoltak vagonjait, a svábok elűzését Magyarországról, a németek kizavarását (Cseh)szlovákia területéről, a felvidéki magyarok erőszakos áttelepítését a Szudéta-vidékre, majd a szlovák–magyar lakosságcserét.

Fotó: ujszo.com

A régóta tervezett általános felújítás miatt lezárták a Mihály-kapu tornyát

Teljesen új, interaktív kiállítás lesz a toronyban, a legmodernebb technológiák felhasználásával, a tárlatot a látás- és hallássérültek számára is élvezhető teszik.

A felújítást a tervek szerint 2022 közepére fejezik be, 18 hónapon át tart majd, összesen 1,121 millió eurót költ rá a főváros, áfa nélkül, a költségekhez 482 ezer eurós támogatást kapott a kulturális minisztériumtól.

A Mihály-kapu nemzeti kulturális műemlék, újjáépítési és művészi-restaurálási munkákat is végeznek rajta. Legutóbb az 1970-es években újították fel a tornyot. Mostanra az épület infrastruktúrája elavult és műszaki állapota is leromlott, ezért elengedhetetlenné vált a teljes körű felújítása.

A Mihály kapu a főváros erődítményének négy kapuja közül az egyetlen fennmaradt emlékmű az óvárosban. A torony a 14. század végén építették. Nevét a Szent Mihály templomról kapta és a róla elnevezett városrészről, melybe a kapu vezetett. A tornyot a történelem folyamán többször restaurálták. A nyolcszögletű felső rész 1511-1517 között épült. Mai barokk stílusú alakját 1753-1758 között kapta, a Szent Mihályt ábrázoló szoborral együtt. A múzeum számos történelmi kiállítás otthonául szolgál. 

Ismert felvidéki magyar személyiségeket tüntettek ki Magyarország pozsonyi nagykövetségén

A felvidéki magyarságért végzett tevékenysége elismeréseként Áder János magyar államfő által odaítélt állami kitüntetést vett át négy felvidéki magyar Magyarország pozsonyi nagykövetségén szerdán.

A még az augusztusi állami ünnep alkalmából adományozott, de a járványhelyzet miatt most átadott kitüntetéseket Pető Tibor nagykövettől vehették át a nagykövetségen rendezett szűk körű ünnepségen.

A kitüntetettek közül elsőként Haják Szabó Mária újságíró, a Kossuth Rádió pozsonyi tudósítója, a Pro Media Alapítvány kuratóriumának elnöke vette át a neki adományozott Magyar Arany Érdemkeresztet.

A felvidéki magyar közösség hétköznapi életének, kultúrájának, valamint kiemelkedő személyiségeinek hiteles és emberközpontú bemutatását szolgáló újságírói tevékenységéért adományozott elismerést a kitüntetett elsődlegesen a magyar kormányzatnak és szakmai mestereinek köszönte meg, majd a szakmai életét érintő méltatásra reagálva rámutatott: a jövőben még rengeteg feladata és terve van.

A járványügyi intézkedések miatt külön szakaszokban tartott kitüntetésátadón másodikként Puss Sándor jezsuita szerzetes vehette át a neki adományozott állami kitüntetést. Puss Sándor a Kárpát-medencében, főként a Felvidéken élő magyarság összetartozását erősítő, sokrétű közösségépítő szolgálata elismeréseként a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetésben részesült.

Ugyancsak a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést kapta Bréda Tivadar hadisírkutató, a Memoriae Patrum Honismereti Társulás alapító elnöke, valamint Bodnár Ferenc, Reste polgármestere, aki a helyi magyar közösség megmaradásának, valamint kultúrájának és hitének megőrzése iránt elkötelezett munkája elismeréseként kapta meg a kitüntetést.

-MTI-

Felújítják a legendás Grössling gyógyfürdőt

Megvan a legendás Grössling gyógyfürdő felújításával kapcsolatos építészeti pályázat nyertese. A medencék és a történelmi épületek felújítására kiírt versenypályázatra 17 országból 76 tanulmány érkezett, a győztes pályázat firenzei építészeké lett. A Grössling gyógyfürdő 25 éve áll bezárva, az elmúlt években folyamatosan romlott az állaga, ám most úgy tűnik, végre sor kerülhet felújítására. A városvezetés közzé tette a fürdő vizuális látványterveit is.

A felújítás során visszaállítják a Grössling fürdő eredeti, 1895-ből származó bejáratát, amely a Réz- és Fürdő utcán található. Megújul a fürdő legrégebbi medencéje is, amely 1895-ből származik. A medencét a 1940-es években történő rekonstrukció során szórták be.  Megnyitják az árkádokat is hasonlóan, ahogy ez 1914-ben volt. A három különböző hőmérsékletű medencével rendelkező termet gőzszaunával kapcsolják össze, ezzel is utalva a régi római fürdők hagyományaira.  Az úszómedencéhez egy kisebb finn szauna fog csatlakozni. Az egyes részek funkcionálisan szétválaszthatóak, de akár össze is köthetőek a fürdővel. A tervek szerint az úszómedence feletti felnyitható tető is megújul majd, hasonlóan ahogy ez 1914-ben is volt. A fürdőben fennmaradt két Brunner típusú kétlángú kazán, amelyek 1912-ből származnak. A fürdő felújítása után is fontos részei maradnak az épületnek. A fürdő épülete mellett városi parkot létesítenek.

A fürdő rekonstrukcióját egymást követő szakaszokban tervezik megvalósítani. Jövő évben a park és az épület előtti köztér revitalizációja kezdődik el. A Grössling fürdőt és a körülötte lévő teret a tervek szerint 2025-ben nyitják meg a nagyközönség előtt. 

A fürdő története

A város méltán népszerű létesítménye 1895. május 5-én tárta ki először kapuit a vendégei előtt. A fürdőt Swoboda Adalbert építész tervezte, aki a bécsi központi fürdő (Zentralbad) építésében is részt vett. A tervek kivitelezésével az akkori Stefánia út (a mai Štefánik utca) és a Védcölöp utca (Palisády) több villáját és lakóépületét építő Kittler és Gratzl irodát bízták meg. Az építkezés 1893-tól folyt, Ludwig Emerit főépítész irányításával.

A fürdő alapítását követő húsz esztendőt a szolgáltatások fokozatos bővítése jellemezte. A megnyitás után néhány évvel bevezették a szénsavas fürdőt, 1906-ban pedig a villanyáramot. Az első évtized végére a sok látogató miatt az épület kezdett szűkössé válni, ezért új szárnnyal bővítették. Az új szárnyban 3 vízmedence, 1 gőzkamra, meleg levegős kamrák és zuhanyzók kaptak helyet. A leglátványosabb újítás azonban a nagy úszómedence volt: hosszúsága 25, szélessége 9 méter, padlózata lejtős, a nem úszók oldalán 120 cm mély, az úszóknál pedig 3.80 méter a legnagyobb mélysége. Az épület Duna felőli oldalán a pozsonyi vívók kérésére vívótermet is kialakítottak. Az első világháború kitörése után a fürdő még egy ideig nyitva tartott. A háború előrehaladtával az egyre súlyosbodó szénhiány erősen befolyásolta a fürdő üzemeltetését. 1919-ben szinte azonnal újraindult az élet a Grösslingben. Úszóversenyeket rendeztek a fürdő nagymedencéjében. 1929-ben és 1930-ban zajlott a fürdő utolsó bővítése. A fürdő életében 1942-ben újabb változások történtek – a frissen alakult Sedliacka banka lett az új tulajdonos. A tulajdonosváltást általános felújítás követte. 1946-ban a Národná obroda napilap már a fürdő város általi megvételéről írt. A második világháború után a sport és a kikapcsolódás mellett az új eszmék hatására a széles tömegek úszásoktatására is hangsúlyt helyeztek. A létesítményt 99 évvel megnyitása után, 1994-ben használták utoljára eredeti rendeltetése szerint. Falairól mállik a vakolat, medencéiben víz helyett csak por és piszok gyűlik. (Forrás: https://pozsonyikifli.sk/bad-pozsony-egy-majdnem-szazeves-furdo/)

 

Kép: A fürdő vizuális látványterve. Fotó: Matúš Vallo má rád Bratislavu FB

Kiállítás nyílik a Pozsonyi Illusztrációs Biennále magyar munkáiból a Pesti Vigadóban

A 27. Pozsonyi Illusztrációs Biennále magyar munkáiból nyílik kiállítás augusztus 17-én a Pesti Vigadóban. A Pozsonyi Illusztrációs Biennále (Biennal of Illustrators Bratislava, BIB) legutóbbi, tavaly már 27. alkalommal megrendezett kiállítására Magyarországról tizenhárom illusztrátor húsz könyv illusztrációjával nevezett – közölte a Magyar Művészeti Akadémia.   

Baranyai András a Líra és Epika, Bodonyi Panni a Mesélj rólam! című verseskötethez, Békés Rozi A vadhattyúk című meséhez, Bölecz Lilla A világ legszebb mondáihoz készült munkáját küldte be. Dániel András A nyúl formájú kutya és a Most elmondom, hogyan lifteztem című könyvekkel, Grela Alexandra a Barna hajnal és a Kócgerzson című meséhez készült illusztrációival pályázott. Herbszt László az Éjféli harangszó című Fekete István-könyv illusztrációival és a 2018-as Népmesekincstár-sorozat A rabbi és az oroszlán című könyv rajzaival nevezett. Kárpáti Tibor a Budapest Off-antológia Budapest-rajzaival és a Kihalni esélyes! kötet illusztrációival pályázott. Keresztes Dóra a Mamó kertecskéje anyagát küldte be, Maros Krisztina a Milyen színű a boldogság? és A szomjas troll illusztrációit küldte. Nagy Diána a Visszajött a répa című meséhez készült munkáját és egy lapozót juttatott el a biennáléra, Rofusz Kinga az Otthon című könyvével, Takács Mari Lanczkor Gábor Gúfó-történeteihez készült illusztrációival nevezett.  

A pozsonyi biennálén nemcsak az illusztrációk voltak megtekinthetőek, hanem a könyvek is, amelyekben a munkáik szerepeltek. A Pesti Vigadóban szeptember 6-ig látható kiállítást Révész Emese művészettörténész, a magyar nevezéseket összeállító szakmai zsűri tagja nyitja meg. A megnyitón közreműködik Hajduk Károly színművész. A szervezők szombatonként délután 4 órától tárlatvezetést, workshopot is hirdetnek erre az időszakra a Magyar Gyermekirodalmi Intézet Facebook-oldalán.

Kárpát-medencei együttlét a Nagy-Magyarország Parkban

A Trianon Múzeum Alapítvány partnerintézményei – a szegedi Délvidék Ház, a miskolci Felvidék Ház, a szombathelyi Őrvidék Ház, a kisvárdai Kárpátalja Ház és a debreceni Partium Ház – közreműködésével már péntek délután elindultak azok az autóbuszok, melyeknek utasai megértették a rendezvény üzenetét –  méltó megemlékezés a nemzeti összetartozás évében, a nemzettestből kiszakított erdélyi, kárpátaljai, felvidéki, délvidéki, muravidéki, őrvidéki és anyaországi magyarok összetartozásának ünneplése, a második ezerév kihívásaira választ adó nemzetstratégia felmutatása -, és válaszoltak a szervezők hívó szavára.

Száz szívdobbanás hét határon át

Az érkezőket szombaton, már a megérkezéskor életre szóló élmény fogadta: a Nagy-Magyarország Park bevezető útvonala mellett jelképesen, hét határőrsorompó, őrbódék, határőrök jelezték számukra, hogy a Trianoni diktátum következményeként elcsatolt országrészekbe csak az utódállamok területére lépve lehet eljutni. A rendezvényre érkezők „útlevelet” kaptak, átestek a határellenőrzésen, közben ismereteket szereztek a leszakadt országrészekről, az ott élő magyarok helyzetéről. „Nem gondoltam, hogy ilyen megrázó lesz lélekben átkelni ezen az úton. Bár én személyesen nem éltem át azt a fájdalmas kort, a családomban gyakran felidézett emlékek most elevenen hatottak rám. Végigsírtam az utat” – számolt be élményeiről Pap Margit, aki ma Debrecenben él, de az erdélyi Korondon született.

Beérkezve a Nagy-Magyarország Parkba, az érkezőket a kapuban forró kaláccsal, pálinkával várták, a bihardiószegi Gyönyörű Zsigmond nagyvőfély, a magyar kultúra lovagja mondott köszöntőt, majd Vesztergám Miklós tárogatón hívott mindenkit gyülekezőre, a Felvidék színpadhoz. Az ünnepi műsor programjában Garamvölgyi Anett és Róka Szabolcs énekelt, Sós Andrea elmondta a Psalmus Hungaricust, végül Heit Lóri zenekara eljátszott a Kossuth nótát. Ünnepi beszédet mondott Falath Zsuzsanna, pozsonyi történész, akit a magyarok, még inkább a történelmi igazság melletti kiállásáért elbocsátottak munkahelyéről, meghurcolták, és a „szlovák sovinizmust a saját bőrén érezhette meg, és érzi azóta is.” Drámai hangú beszédében, melynek elmondása közben néma csönd lett úrrá a tömegen, a fiatal történész azt mondta: amíg a szlovák történelemírás és tanítás nem fog egy megtisztuláson, paradigma váltáson átesni, addig nem lesz talán soha megbékélés. Mint mondta, eljött az ideje, hogy ő, mint felvidéki értelmiségi megtegyen egy kis lépést ez ügyben. „Bocsánatot kérek a szlovákiai történész, muzeológus társadalom nevében, továbbá vindikálom magamnak a jogot, hogy itt és most bocsánatot kérjek a Felvidék jobbérzésű értelmisége nevében az elmúlt 100 év hazugságaiért” – mondta Falath Zsuzsanna. Beszédét vastaps fogadta.

Magyar Kálvária 1918-1920 a Trianon Múzeum kiállításának megnyitója

A felújítás alatt álló várpalotai Trianon Múzeum, a parkban felállított körpavilonban, a rendezvényhez időzítve az ünnepélyes megnyitót, gyűjteményéből rendezett időszaki kiállítást. A Magyar Honvédség Légierő Fúvószenekara hazafias és katonai indulókat játszva vezette a résztvevőket a tárlatnak helyet adó körpavilonhoz. Az útvonal két oldalán hagyományőrző katonák kordonja állt, a sátor előtt a zenekar, mintegy előkészítve a látogatókat a rájuk váró élményekre, a trianoni békediktátum időszakát idéző komor hangvételű szerzeményeket játszott. A kiállításra érkezőket Kolozsi Edina, a múzeum munkatársa köszöntötte. A kiállított kordokumentumokra, melyek között Kelemen Kristóf történész tartott tárlatvezetést, nagyon sokan voltak kíváncsiak, az utolsó érdeklődők este nyolc órakor léptek ki a kiállításnak helyet adó körpavilon ajtaján.

A körpavilon mögött, Nagyszeben piacterét ábrázoló díszletek között, a délután folyamán mindenki megtekinthette a Trianon Múzeum Alapítvány, a centenárium alkalmából meghirdetett, a magyar kulturális élet egészét megmozgató Száz év/Száz Érv című alkotói pályázatának részeként, a Magyar jelenlét a Kárpát-medencében című fotópályázatra mintegy 2600 beérkezett alkotásból válogatott szabadtéri kiállítását. „Örömmel fedeztem fel a képeken azokat a helyeket, ahol már jártam, és megcsodáltam azokat a városokat, ahová még nem sikerült eljutnom. Ugyanakkor fáj a szívem, ha arra gondolok, hogy a képen látott épületek, szobrok, tájak egykor mind Magyarországot gazdagították” – mondta egy, a közeli Várpalotáról érkező hölgy.

A vendégeknek ezután a park két helyszínén, a jelen lévő zenekarok háttérmuzsikája közben, négyféle ételt szolgáltak fel.

De ezen a napon nyitotta meg kapuit a felújított Kárpátia Étterem is, korabeli hangulatot és századfordulós, Krúdy Gyula Szindbádját megidéző, kínálattal: a fűszeres sült velő, fokhagymás pirítóssal, a hosszan főzött, aranysárga marhahúsleves, a főtt marhahús parázsburgonyával, a rozmaringos sült kacsacomb, káposztás rakott burgonyával, a desszertként feltálalt tökös-mákos rétes és a finom borok különleges gasztronómiai élménnyel szolgáltak. A magyar vendéglátós hagyományokat és az irodalmi hátteret Szigethy Gábor irodalomtörténész idézte fel.

Ebéd után a magyar kézművesség történetével ismerkedhettek az érdeklődők, 10 interaktív bemutatótérben. A Parkban berendezett különleges pavilonokban a kovács, a fafaragó, a kádár, a kalapos, a mézeskalácsos, a nyomdász, a szövő, bőrműves, úri szabó mesterségek történeti bemutatója sokakat vonzott. De jól érezték magukat a régi mesterségek képviselői is, többen elmondták, hogy számukra is élményt jelentett a Nagy-Magyarország Park egyedülálló környezetében, egy ilyen különleges rendezvényen részt venni.

Délután ismét a katonáké volt a főszerep: a Had- és Kultúrtörténeti Egyesület, 12 életképben mutatta be a katonai lét nehéz és vidám oldalát a honfoglalás korától 1956-ig, ragaszkodva a korabeli öltözetek és fegyverek történelmi hitelességéhez. A programot Szebeni István hadtörténész nyitotta meg.

Együtt a Kárpát-medencében

Bár a járványügyi helyzet miatt fizikailag nem, de virtuálisan megvalósult az erdélyi, a felvidéki, délvidéki, kárpátaljai, őrvidéki és muravidéki magyarok együttléte is. A Nagy-Magyarország Parkban zajló rendezvénnyel párhuzamosan, Székelyudvarhelyen, Komáromban, Zentán, Beregszászon és Lendván hasonló rendezvényre gyűltek össze a magyarok. A helyszíneken egy-egy újságíró és operatőr rögzítette és közvetítette a programot. A hat helyszín három órán át tartó összekapcsolása a központi rendezvényen felállított ledfalon, a valóságost megközelítő, virtuális Kárpát-medencei együttlétet hozott létre. Az eseményeket Molnár H. Boglárka moderálta. A program másik fő üzenete: köszönet és tiszteletadás a magyar szülőföld, a magyar nyelv, a magyar kultúra megtartói, a Kárpát-medencei magyar jövő építői előtt. A jelenlévők a külhoni bejelentkezések alatt nem egyszer tapssal fejezték ki ezeket az érzéseket.

A nap folyamán mindenütt felcsendült a zene, fellépett a Magyar Honvédség Légierő Fúvószenekara, a Jávor Pál Nemzeti Cigányzenekar, a délvidéki Juhász Zenekar, az erdélyi Heit Lóri zenekar, a ZrínyiPop jazz-zenekar, Sárdy Barbara és Papp Gyula, Garamvölgyi Anett, Róka Szabolcs, Sós Andrea, Simó Annamária és Pavlovics Dávid.

A Kárpátia Borház Kárpát-medence legjobb borait kínálta, a Kárpátia Könyvesház a legjobb külhoni könyveket ajánlotta. Egész nap várta a látogatókat a Trianon Múzeum értékesítéssel egybekötött ajándéktárgy kiállítása.

Este az erdélyi Olthévízen született Meister Éva – Trianoni harangok című, immár nemzetközi hírűvé vált pódiumműsorát nézhette meg a közönség. A Magyar Művészetér-díj, és a Magyar kultúra lovagja elismerés birtokosa ismét könnyeket csalt a szemekbe. „Életem egyik legnagyobb élménye volt ez az előadás, hálás vagyok érte, hogy láthattam” – mondta az egyik néző, aki Szombathelyről érkezett.

A Hungária Kávéházban a sokak által várt Papp Lajos szívsebész tartott előadást a magyarság küldetéséről. Majd vacsora után jött az Első Magyar Borszínház: a Végül is ketten maradnak: Isten és a bor című műsorban bordalok, versek, táncok szórakoztatták a közönséget Kolti Helga, Éder Enikő, Tapasztó Ernő, a délvidéki Juhász zenekar és néptáncosok előadásában. Nem maradt el a fergeteges finálé sem, a közönség együtt énekelt az előadókkal, végül mindenki táncra perdült, akinek az egésznapos, gazdag program után még bírta a lába.

A szervezők bíznak benne, hogy mindazok, akik ezen a napon vállalkoztak a Nagy-Magyarország Park területén belüli különleges utazásra, lélekben is mind HAZAtértek. Erre való jogosultságukat az emlékbe kapott „útlevél” hitelesen igazolja.

Megújulhat a város ikonikus épülete

Salvator gyógyszertárat Lippay György hercegprímás, esztergomi érsek alapította még a 17. században. Működtetői a pozsonyi jezsuiták voltak. Később a városban többször költözött, számos helyen működött, különféle tulajdonosok kezén.

A patika mai, öt szintes épülete a dóm közelében, 1894-ben épült fel, Rudolf Adler tervei szerint, neoreneszánsz stílusban. A vakolatdíszektől roskadozó homlokzat központjában, a földszinten áll Jézus Krisztus egész alakos, kb. életnagyságú szobra, amely Rigele Alajos ismert, pozsonyi születésű szobrászművész alkotása. A földszinti patika fölött 4 szinten, összesen 10 lakást alakítottak ki. A homlokzat érdekessége a - ma Pozsonyban gyakorlatilag példa nélkül való - három nyelvű: magyar, német és szlovák felirata, ami egy aprócska visszatükröződése az 1918 és 1945 sorstragédiái előtt háromnyelvű városnak. A patikában 1727-ből származó, híres, teljes épségben fennmaradt, barokk patikabútorzat volt. Ez az épület privatizációja során - kalandos körülmények között - egy gyűjtőhöz került, így ma nem is Pozsonyban őrzik.

A patikát 1950-ben államosították, de tovább működhetett, egészen 1996-os bezárásáig.