A 2016-ban megnyitott csendőr emlékkiállítás a tömörkényi községháza egyik szobájában látható (korábban itt egy postatörténeti kiállítás volt) és az 1945-ben megszüntetett rendvédelmi testületnek, a Magyar Királyi Csendőrségnek állít emléket.

A kiállítás felvillantja a csendőrség mindennapjait. A szoba egyik felében egy legénységi szállás néhány bútordarabja látható, a falon korabeli fotókkal. A másik oldalon egy képzeletbeli őrsiroda bútorai, az íróasztal üveglapja alatt pedig korabeli dokumentumok másolatai tekinthetőek meg. Kézbe lehet venni (és olvasgatni) a Csendőrségi Lapok egy-egy példányát, és a Csendőrségi Szolgálati Utasítás (Szut) egy példányát. A baloldali falon szintén található húsz fotó, amelyek a csendőrök mindennapjait mutatják be.

A Magyar Királyi Csendőrséget az 1881. II. és III. törvénycikkel hozta létre az országgyűlés, Ferenc József pedig ezt 1881. február 14-én szentesítette. (Ezért lett utóbb ez az időpont a Csendőrség Napja.) Ezt a típusú rendvédelmi testületet franciaországi mintára hozták létre a 19. században, számos európai államban. A feladata a vidéki közrend fenntartása volt, elsősorban a bűn megelőzése. Sajátossága az, hogy míg a városokban lévő rendőrség a belügyi tárca fennhatósága alatt működött, addig a csendőrség 1920 előtt egyszerre tartozott a honvédelmi- és a belügyminisztériumhoz.

Az ún. tanácsköztársaság alatt megszüntetett testületet 1920-ban szervezték újjá, ekkor hét csendőrkerületet alakítottak ki, de az 1938-41 közötti területgyarapodások miatt utóbb még hármat szerveztek. A kerületekhez 2-4 szárnyparancsnokság tartozott, a szárnyak szakaszokra, azok pedig őrsökre tagozódtak. A szárny- és szakaszparancsnokságok nagyobb városokban, az őrsök a járási szolgabíróságok székhelyein működtek, és 5-7 fős állományúak voltak. Egy csendőrre legfeljebb 60 km² juthatott, azonban ez a párban járőrözés miatt a járőrnek 120 km²-t jelentett.

A csendőrség legénységi, altiszti állományának döntő többsége szegény sorsú parasztcsaládok fia volt. Az alapvető feladatukon, a járőrözésen kívül rendszeresen tanultak, tovább képezték magukat. Az őrsök az élelmezés tekintetében gyakorlatilag önellátóak voltak, saját szükségletükre megtermelték a zöldséget, tartottak állatokat is.

A csendőrség létszáma az első világháború kitörése előtt mintegy 12.000-es volt. Az 1920-as évek végén nem érte el a 9.000-et sem, de a fokozatos létszámbővítés, illetve a területgyarapodások miatt 1941-ben már mintegy 22.000 fő volt a testület létszáma.

A Magyar Királyi Csendőrséget létrehozása után 65 évvel az Ideiglenes Nemzeti Kormány egy rendeletével megszüntette. A kollektív büntetéssel sújtott testület tagjaira évtizedekig tartó üldöztetés várt.

Érdekes adományhoz jutott az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark. Fábián László néprajzkutató, a Csengeri Helytörténeti Múzeum vezetője (akinek fölmenői között több csendőr van) érdekes, korabeli fotókat ajándékozott az Emlékparknak. Ezek csendőrportrék, illetve csoportképek. A legérdekesebbek azok a képek, melyeken álruhás csendőrnyomozók láthatók.

Amennyiben többet szeretne megtudni az Emlékparkról, kérem látogassa meg a honlapunkat!  www.opusztaszer.hu.

(X)

A pozsonyi kifli a téli ünnepek hagyományos magyar süteményeként válhatott hungarikummá. Első receptje Czifray István 1830-ban megjelent Magyar nemzeti szakácskönyvéből ismert, 2012 óta a hagyományos különleges termék címet viseli.

A 2012. július 1-jén hatályba lépett törvény szerint a hungarikumok a magyarságra jellemző tulajdonságaikkal, egyediségükkel, különlegességükkel, minőségükkel a magyarság csúcsteljesítményei. A Hungarikumok Gyűjteményét a kiemelkedő nemzeti értékeket tartalmazó Magyar Értéktár követi, az értékpiramis alapjait a megyei, az ágazati és a külhoni értéktárak alkotják. A Hungarikumok Gyűjteményébe a Hungarikum Bizottság 31. ülését követően 87 nemzeti érték, a Magyar Értéktárba 150 nemzeti érték tartozik.

Fotó: http://www.hungarikum.hu/

A külhoni magyar borvidékek legkiválóbb borait felvonultató karpatiaborhaz.hu webáruház lehetőséget teremt arra, hogy a leendő vásárlók otthonuk kényelméből is válogathassanak a Kárpátia Borház egyedülálló felvidéki, őrvidéki, kárpátaljai, partiumi, erdélyi és délvidéki borkínálatából; hogy böngészhessenek az aktuális ajánlatok között; vagy éppen megismerjék, és újra „visszaszeressék” a Kárpát-medence történelmi borvidékeit és mai, elhivatott magyar borászainak remekeit.

A számítógépről, laptopról, táblagépről és telefonról egyaránt könnyen elérhető karpatiaborhaz.hu webáruházat úgy építették fel, hogy a vásárló minél könnyebben tájékozódhasson az adott kínálatról.

Az áruházban borrégiók, borfajták szerint is lehet keresni, ugyanakkor exkluzív, díszdobozos válogatások segítik azokat, akik e különleges borokkal megajándékozni szeretnének valakit. 

Az érdeklődők minden egyes terméknél megtalálják annak részletes adatait, érdekes háttérinformációkat tudhatnak meg az adott bort előállító pincészetről, sőt, értékelhetik is a terméket.

Azoknak, akik még ennél is könnyebben szeretnének választani, egy gyorsan áttekinthető, „lapozható” borkatalógus is rendelkezésére áll, az itt kiválasztott bor nevét az oldal keresőjébe beírva juthatunk el egyenesen a kiválasztott termékig.

Akár regisztrált vásárlóként, akár vendégként érkezünk a pénztárhoz, a vásárlás menete egyszerű és biztonságos.

A Kárpátia Borház

A Kárpátia Borház a Kárpát-medencei - felvidéki, őrvidéki, kárpátaljai, partiumi, erdélyi és délvidéki - külhoni magyar borvidékek piacra segítését, értékesítését és színvonalas arculati megjelenését segítő nemzetpolitikai vállalkozás. A külhoni magyar történelmi borvidékek bemutatása mellett felvállalja, hogy nagykereskedésében, kiskereskedelmi hálózatában és webáruházában új piacokat teremt a külhoni magyar borászatok számára a Kárpát-medencében és egész Közép-Európában.

Hisszük, hogy a magyar bor határtalanul segítheti nemzetünket és képes sok tekintetben újraegyesíteni a Kárpát-medence energiáit. A bornak mindig is fontos szakrális szerepe volt a magyarok életében, megkérdőjelezhetetlen helyet töltött be a mindennapok egyéni és közösségi kapcsolatainak alakításában és megélésében. Valljuk, hogy a Kárpát-medence magyar borainak pótolhatalan nemzetösszetartó ereje van. Az elmúlt évek során a magyar bornak ezt az egyedülálló szerepét ismerte fel a Kárpát-medence Intézet, amely biztos hátteret nyújt a Kárpátia Borház program és vállalkozás elindításához. Programunk része a Kárpátia Borház Nagykereskedés, amely befogadója, bemutatója és segítője valamennyi külhoni magyar borász legjobb borainak, valamint külön figyelmet szentel a Belső-Magyarországi egyedi borkínálatnak is, a régi magyar szőlőfajtáktól a kéknyelű borok legteljesebb választékáig.

Vállalkozásunk fontos célkitűzése, hogy a bornagykereskedés mellett - a Kárpát-medence legfontosabb városaiban - Kárpátia Borház néven bortékákat hozzunk létre, amelyek Szegedtől Kolozsvárig színvonalas feltételeket biztosíthatnak különleges borkóstolóknak, kulturális, turisztikai programoknak és az egyedülálló magyar borvilág újjáépítésének.

A felvidéki magyar közösségért végzett munkájuk elismeréseként odaítélt állami kitüntetéseket vett át két ismert felvidéki magyar személyiség Magyarország pozsonyi nagykövetségén április 14-én, szerdán.

Az Áder János magyar államfő által még a márciusi nemzeti ünnep alkalmából adományozott, de a járványhelyzet miatt csak most átadott kitüntetéseket Pető Tibor nagykövet nyújtotta át a pozsonyi nagykövetségen rendezett szűk körű ünnepség keretében.

\"Fontosnak tartjuk ilyen szűk körben is átadni ezeket a kitüntetéseket, mert úgy gondoljuk, hogy a normális életünk része, amikor közösségünk kiemelkedő teljesítményt nyújtó tagjait kitüntetjük\" - mondta az átadás rendhagyó körülményeire utalva Pető Tibor. A nagykövet gratulált mindkét kitüntetettnek, akikről azt mondta: bár más-más területen, de egyaránt tettek azért, hogy legyen a magyarságnak jövője a Felvidéken. Ezzel összefüggésben emlékeztetett: a jövőt a gyermekek jelentik, majd felidézte, hogy az elmúlt években a Felvidéken az anyaország segítségével számos új óvodát sikerült felépíteni vagy meglévőket felújítani.

A kitüntetettek közül a neki adományozott Magyar Arany Érdemkeresztet elsőként Németh Gabriella, a Magyar Közösség Pártjának politikusa vette át. A felvidéki magyarság önazonosságának megőrzéséhez hozzájáruló több évtizedes tevékenységéért, valamint Pozsony megye és Győr-Moson-Sopron megye együttműködésének elmélyítéséért adományozott elismerést a kitüntetett óriási megtiszteltetésnek nevezte. Rámutatott: a kitüntetés öröm, de egyben kötelez is, ezért a jövőben is azon fog munkálkodni, hogy a Felvidéken megmaradjon a magyar közösség, beleértve a szórványban élőket is.

A neki adományozott Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést másodikként Molnár Sándor, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház zsinati főtanácsosa, a rimaszombati egyházközség lelkipásztora vette át. A lelkész a felvidéki magyarság és reformátusság jelenét és jövőjét szolgáló eredményeiért, illetve a Kárpát-medencei Óvodaprogram keretében a Felvidéken megvalósított fejlesztések koordinálásában elért érdemeiért kapta az elismerést. A kitüntetést megköszönve azt mondta: az nemcsak neki szól, hanem mindenkinek, aki aktív szerepet vállalt a program megvalósításában. Hozzátette: hálát ad az óvodaprogramért a magyar kormánynak és azoknak a pedagógusoknak is, akik segítették annak végrehajtását.

-MTI-

Fotó: https://www.facebook.com/HunEmbassy.Bratislava

A megszokottnál nagyobb érdeklődés és aktív részvétel jellemezte a Pozsonyi Magyar Katolikus Közösség által meghirdetett házasság hetéhez kapcsolódó kezdeményezését, melyre idén február 7. és 14. között került sor.

Az anyaországi, központi programokhoz online lehetett kapcsolódni, a pozsonyi magyar katolikusokhonlapján és facebook oldalán pedig helyi házaspárok fényképei jelentek meg. Az egyhetes program ünnepi szentmisével zárult, melynek keretén belül Molnár Tamás pozsonyi magyar lelkipásztor megáldotta a házassági ígéreteiket megújító házaspárokat. 

A Házasság hete-kezdeményezés idei jelmondatával – „Ezerszer is igen” – és logójával megjelölt fényképek hirdetni kívánják, hogy a házasság intézménye ünneplésre méltó, értékes kincse társadalmunknak.

A képek a közösség honlapján és facebook oldalán tekithetők meg. 

Fotó: https://pozsonyikatolikusok.sk/

A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma Felcserélt otthonok című időszaki kiállítása, amely a felvidéki magyarság egyik meghatározó történeti eseményét, a magyar és német ajkú polgárok kitelepítését, deportálását és a lakosságcseréjét mutatja be, 2021-től a Brämer-kúriában található állandó történeti kiállítás részévé válik. A Felcserélt otthonok című kiállítás a történelem viharait megélt ember nézőpontjából közelítve egységesen értelmezhető jelenségként kezeli a Közép-Európában 1945 után a politika által kikényszerített migrációs folyamatokat: a Szovjetunióba kényszermunkára hurcoltak vagonjait, a svábok elűzését Magyarországról, a németek kizavarását (Cseh)szlovákia területéről, a felvidéki magyarok erőszakos áttelepítését a Szudéta-vidékre, majd a szlovák–magyar lakosságcserét.

Fotó: ujszo.com

Teljesen új, interaktív kiállítás lesz a toronyban, a legmodernebb technológiák felhasználásával, a tárlatot a látás- és hallássérültek számára is élvezhető teszik.

A felújítást a tervek szerint 2022 közepére fejezik be, 18 hónapon át tart majd, összesen 1,121 millió eurót költ rá a főváros, áfa nélkül, a költségekhez 482 ezer eurós támogatást kapott a kulturális minisztériumtól.

A Mihály-kapu nemzeti kulturális műemlék, újjáépítési és művészi-restaurálási munkákat is végeznek rajta. Legutóbb az 1970-es években újították fel a tornyot. Mostanra az épület infrastruktúrája elavult és műszaki állapota is leromlott, ezért elengedhetetlenné vált a teljes körű felújítása.

A Mihály kapu a főváros erődítményének négy kapuja közül az egyetlen fennmaradt emlékmű az óvárosban. A torony a 14. század végén építették. Nevét a Szent Mihály templomról kapta és a róla elnevezett városrészről, melybe a kapu vezetett. A tornyot a történelem folyamán többször restaurálták. A nyolcszögletű felső rész 1511-1517 között épült. Mai barokk stílusú alakját 1753-1758 között kapta, a Szent Mihályt ábrázoló szoborral együtt. A múzeum számos történelmi kiállítás otthonául szolgál. 

A felvidéki magyarságért végzett tevékenysége elismeréseként Áder János magyar államfő által odaítélt állami kitüntetést vett át négy felvidéki magyar Magyarország pozsonyi nagykövetségén szerdán.

A még az augusztusi állami ünnep alkalmából adományozott, de a járványhelyzet miatt most átadott kitüntetéseket Pető Tibor nagykövettől vehették át a nagykövetségen rendezett szűk körű ünnepségen.

A kitüntetettek közül elsőként Haják Szabó Mária újságíró, a Kossuth Rádió pozsonyi tudósítója, a Pro Media Alapítvány kuratóriumának elnöke vette át a neki adományozott Magyar Arany Érdemkeresztet.

A felvidéki magyar közösség hétköznapi életének, kultúrájának, valamint kiemelkedő személyiségeinek hiteles és emberközpontú bemutatását szolgáló újságírói tevékenységéért adományozott elismerést a kitüntetett elsődlegesen a magyar kormányzatnak és szakmai mestereinek köszönte meg, majd a szakmai életét érintő méltatásra reagálva rámutatott: a jövőben még rengeteg feladata és terve van.

A járványügyi intézkedések miatt külön szakaszokban tartott kitüntetésátadón másodikként Puss Sándor jezsuita szerzetes vehette át a neki adományozott állami kitüntetést. Puss Sándor a Kárpát-medencében, főként a Felvidéken élő magyarság összetartozását erősítő, sokrétű közösségépítő szolgálata elismeréseként a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetésben részesült.

Ugyancsak a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést kapta Bréda Tivadar hadisírkutató, a Memoriae Patrum Honismereti Társulás alapító elnöke, valamint Bodnár Ferenc, Reste polgármestere, aki a helyi magyar közösség megmaradásának, valamint kultúrájának és hitének megőrzése iránt elkötelezett munkája elismeréseként kapta meg a kitüntetést.

-MTI-

Megvan a legendás Grössling gyógyfürdő felújításával kapcsolatos építészeti pályázat nyertese. A medencék és a történelmi épületek felújítására kiírt versenypályázatra 17 országból 76 tanulmány érkezett, a győztes pályázat firenzei építészeké lett. A Grössling gyógyfürdő 25 éve áll bezárva, az elmúlt években folyamatosan romlott az állaga, ám most úgy tűnik, végre sor kerülhet felújítására. A városvezetés közzé tette a fürdő vizuális látványterveit is.

A felújítás során visszaállítják a Grössling fürdő eredeti, 1895-ből származó bejáratát, amely a Réz- és Fürdő utcán található. Megújul a fürdő legrégebbi medencéje is, amely 1895-ből származik. A medencét a 1940-es években történő rekonstrukció során szórták be.  Megnyitják az árkádokat is hasonlóan, ahogy ez 1914-ben volt. A három különböző hőmérsékletű medencével rendelkező termet gőzszaunával kapcsolják össze, ezzel is utalva a régi római fürdők hagyományaira.  Az úszómedencéhez egy kisebb finn szauna fog csatlakozni. Az egyes részek funkcionálisan szétválaszthatóak, de akár össze is köthetőek a fürdővel. A tervek szerint az úszómedence feletti felnyitható tető is megújul majd, hasonlóan ahogy ez 1914-ben is volt. A fürdőben fennmaradt két Brunner típusú kétlángú kazán, amelyek 1912-ből származnak. A fürdő felújítása után is fontos részei maradnak az épületnek. A fürdő épülete mellett városi parkot létesítenek.

A fürdő rekonstrukcióját egymást követő szakaszokban tervezik megvalósítani. Jövő évben a park és az épület előtti köztér revitalizációja kezdődik el. A Grössling fürdőt és a körülötte lévő teret a tervek szerint 2025-ben nyitják meg a nagyközönség előtt. 

A fürdő története

A város méltán népszerű létesítménye 1895. május 5-én tárta ki először kapuit a vendégei előtt. A fürdőt Swoboda Adalbert építész tervezte, aki a bécsi központi fürdő (Zentralbad) építésében is részt vett. A tervek kivitelezésével az akkori Stefánia út (a mai Štefánik utca) és a Védcölöp utca (Palisády) több villáját és lakóépületét építő Kittler és Gratzl irodát bízták meg. Az építkezés 1893-tól folyt, Ludwig Emerit főépítész irányításával.

A fürdő alapítását követő húsz esztendőt a szolgáltatások fokozatos bővítése jellemezte. A megnyitás után néhány évvel bevezették a szénsavas fürdőt, 1906-ban pedig a villanyáramot. Az első évtized végére a sok látogató miatt az épület kezdett szűkössé válni, ezért új szárnnyal bővítették. Az új szárnyban 3 vízmedence, 1 gőzkamra, meleg levegős kamrák és zuhanyzók kaptak helyet. A leglátványosabb újítás azonban a nagy úszómedence volt: hosszúsága 25, szélessége 9 méter, padlózata lejtős, a nem úszók oldalán 120 cm mély, az úszóknál pedig 3.80 méter a legnagyobb mélysége. Az épület Duna felőli oldalán a pozsonyi vívók kérésére vívótermet is kialakítottak. Az első világháború kitörése után a fürdő még egy ideig nyitva tartott. A háború előrehaladtával az egyre súlyosbodó szénhiány erősen befolyásolta a fürdő üzemeltetését. 1919-ben szinte azonnal újraindult az élet a Grösslingben. Úszóversenyeket rendeztek a fürdő nagymedencéjében. 1929-ben és 1930-ban zajlott a fürdő utolsó bővítése. A fürdő életében 1942-ben újabb változások történtek – a frissen alakult Sedliacka banka lett az új tulajdonos. A tulajdonosváltást általános felújítás követte. 1946-ban a Národná obroda napilap már a fürdő város általi megvételéről írt. A második világháború után a sport és a kikapcsolódás mellett az új eszmék hatására a széles tömegek úszásoktatására is hangsúlyt helyeztek. A létesítményt 99 évvel megnyitása után, 1994-ben használták utoljára eredeti rendeltetése szerint. Falairól mállik a vakolat, medencéiben víz helyett csak por és piszok gyűlik. (Forrás: https://pozsonyikifli.sk/bad-pozsony-egy-majdnem-szazeves-furdo/)

Kép: A fürdő vizuális látványterve. Fotó: Matúš Vallo má rád Bratislavu FB

A 27. Pozsonyi Illusztrációs Biennále magyar munkáiból nyílik kiállítás augusztus 17-én a Pesti Vigadóban. A Pozsonyi Illusztrációs Biennále (Biennal of Illustrators Bratislava, BIB) legutóbbi, tavaly már 27. alkalommal megrendezett kiállítására Magyarországról tizenhárom illusztrátor húsz könyv illusztrációjával nevezett – közölte a Magyar Művészeti Akadémia.   

Baranyai András a Líra és Epika, Bodonyi Panni a Mesélj rólam! című verseskötethez, Békés Rozi A vadhattyúk című meséhez, Bölecz Lilla A világ legszebb mondáihoz készült munkáját küldte be. Dániel András A nyúl formájú kutya és a Most elmondom, hogyan lifteztem című könyvekkel, Grela Alexandra a Barna hajnal és a Kócgerzson című meséhez készült illusztrációival pályázott. Herbszt László az Éjféli harangszó című Fekete István-könyv illusztrációival és a 2018-as Népmesekincstár-sorozat A rabbi és az oroszlán című könyv rajzaival nevezett. Kárpáti Tibor a Budapest Off-antológia Budapest-rajzaival és a Kihalni esélyes! kötet illusztrációival pályázott. Keresztes Dóra a Mamó kertecskéje anyagát küldte be, Maros Krisztina a Milyen színű a boldogság? és A szomjas troll illusztrációit küldte. Nagy Diána a Visszajött a répa című meséhez készült munkáját és egy lapozót juttatott el a biennáléra, Rofusz Kinga az Otthon című könyvével, Takács Mari Lanczkor Gábor Gúfó-történeteihez készült illusztrációival nevezett.  

A pozsonyi biennálén nemcsak az illusztrációk voltak megtekinthetőek, hanem a könyvek is, amelyekben a munkáik szerepeltek. A Pesti Vigadóban szeptember 6-ig látható kiállítást Révész Emese művészettörténész, a magyar nevezéseket összeállító szakmai zsűri tagja nyitja meg. A megnyitón közreműködik Hajduk Károly színművész. A szervezők szombatonként délután 4 órától tárlatvezetést, workshopot is hirdetnek erre az időszakra a Magyar Gyermekirodalmi Intézet Facebook-oldalán.