Blog - Csendőr Emlékkiállítás az Ópusztaszeri Történeti Emlékparkban

A 2016-ban megnyitott csendőr emlékkiállítás a tömörkényi községháza egyik szobájában látható (korábban itt egy postatörténeti kiállítás volt) és az 1945-ben megszüntetett rendvédelmi testületnek, a Magyar Királyi Csendőrségnek állít emléket. A kiállítás felvillantja a csendőrség mindennapjait. A szoba egyik felében egy legénységi szállás néhány bútordarabja látható, a falon korabeli fotókkal. A másik oldalon egy képzeletbeli őrsiroda bútorai, az íróasztal üveglapja alatt pedig korabeli dokumentumok másolatai tekinthetőek meg. Kézbe lehet venni (és olvasgatni) a Csendőrségi Lapok egy-egy példányát, és a Csendőrségi Szolgálati Utasítás (Szut) egy példányát. A baloldali falon szintén található húsz fotó, amelyek a csendőrök mindennapjait mutatják be.

Pozsony - A magyar királyok koronázóvárosa

Pozsony a Duna partján fekszik, ahol a folyó nyugat felől betör a Kárpát-medencébe. Árpád hadi népe itt vívta meg a győztes pozsonyi csatát. Szent István itt alapította az első várispánságot. Pozsony III. András óta városi rangú település. Mátyás király 1465-ben itt létesített egyetemet. Amikor a törökök 1541-ben elfoglalták Buda várát, 200 évre Pozsony lett Magyarország fővárosa, és egyben a magyar királyok koronázási székhelye is. 12 uralkodót és 7 királynét koronáztak meg itt, a Szent Márton székesegyházban. 1552–1784 között a várban őrizték a Szent Koronát. 1620-ban Bethlen Gábor seregei elfoglalták a várost. 1626. december 20-án itt kötötte meg a békét Bethlen és a császár. A Wesselényi-féle összeesküvés elnyomása után, 1674-ben Ampringen János Gáspár kormányzósága idején itt működött a protestánsok elnyomásának hírhedt eszköze, az ún. Pozsonyi vértörvényszék, amely protestáns lelkészeket gályarabságba küldött. 1683. július 29-én a város alatt győzte le Lotaringiai Károly herceg a Duna bal partján előrenyomuló Thököly Imre seregét. 1687-ben az itteni országgyűlésen ismerték el a rendek a Habsburg család örökös királyságát. A Habsburgok a belsővárat reprezentatív palotává építették ki. 1753-ban építették az országházat. 1776-ban nyílt meg az új jogakadémia s készült el a színház, 1780-ban indította meg Ráth Mátyás az első magyar hírlapot, a Magyar Hírmondót.  II. József alatt a város nagy kárt szenvedett amiatt, hogy a kormányhivatalokat Budára helyezték át. De már II. Lipót alatt 1790-tól újra virágzásnak indult. 1797-ben a franciák elfoglalták a várost. December 26-án itt kötötték meg a pozsonyi békét. 1809 július 14. Davoust francia tábornok csapatai a várost és várat bombázás után megszállták és csak a békekötés után, november 19-én vonultak el. 1811-ben a vár és a város egy része a katonák vigyázatlansága következtében tűzvész áldozata lett. 1840-ben Pozsony és Szentgyörgy között indult meg az első magyar lóvontatású vasút. 1848. április 7-én itt alakult meg az első felelős magyar minisztérium. A várost Béccsel (1848) és Pesttel (1850) összekötő vasút megépítésének eredményeként a 19–20. sz. fordulójára Magyarország második legnagyobb ipari központja lett. Pozsonyt a trianoni békeszerződés Csehszlovákiához csatolta. A változások ellen tüntető pozsonyiakat 1919 februárjában az új hatalom sortűzzel tizedelte meg. Pozsony (szlovákul Bratislava) ma a Szlovák Köztársaság fővárosa, egyben az ország kulturális, kereskedelmi és ipari központja.